Magyar értelmező kéziszótár
zavar1 ts (és tn) ige
1. ritk <Folyadékot> zavarossá tesz. Ne ~d itt a vizet!
2. Vkit nyugalmából v. tevékenységéből tartósan v. ismételten kizökkent; háborgat. ~ vkit az alvásban; nem ~lak? | tn Alkalmatlankodik. Nem ~ok?
3. Vminek a nyugalmi állapotát v. szabályos menetét tartósan megbontja. ~ja a munkát. | Távk <Rádió-állomás(sal) másik állomás adásának vételét> műszakilag akadályozza. | tn A megértést v. a műveletet nehezíti vmi. ~ ez a sok idegen szó.
4. biz Kerget, hajszol. ~ja a madarakat.
[?]
zavar2 fn
1. Vminek a működésében, folyamatában beálló szabálytalanság, rendellenesség. Emésztési ~ok. | Bonyodalom, nehézség, fennakadás. Anyagi ~okkal küzd. | A rend felbomlása. ~ támad a teremben. | Távk A vételt akadályozó, nehezítő tényező.
2. Az a lelkiállapot, amelyben vki hirtelen nem tudja, mit tegyen, hogyan viselkedjen. ~ba jön; ~át leplezi.
3. Az értelmi összefüggés hiánya; értelmetlenség. A szövegben néhol ~ van.
[↔zavar1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024