Magyar értelmező kéziszótár

hány¹

ts (és tn) ige

1. Vmit (lapáttal, villával) vhova dobál, szór. Egy halomba ~ vmit; havat ~. | Vmit sietve, rendetlenül rak v. dobál vhova. Magára ~ja a ruháját: kapkodva felöltözik. | nép <Kezét, lábát stb.> kapkodva mozgatja, emelgeti. ~ja a farát.

2. (tn is) (Ételt, váladékot) a gyomrából száján át (öklendezve) kiad(ni kénytelen). Epét ~; ~nom kell.

3. Vmit lövell, kivet magából. Szikrát ~ a patkó.

4. nép <Kif-ekben: vmely részét a növény> kibontja, növeszti. A búza ~ja a kalászát.

5. nép rég Hánytorgat. | Szemére ~ vkinek vmit: vádolva hibáztatja érte.

6. Kardra v. kardélre ~: karddal halomra öldös. | rég: ~ja a hab: kétség(ek) gyötri(k).

7. <Kif-ekben:> vmit többször formál, vet. Bukfencet ~; ~ja a keresztet.

[ fgr ]

hány²

névm

I. kérdő

1. Szám szerint mennyi? ~ kiló ez? | <Számtani műveletben:> melyik szám? Hánnyal osztottad? | (hsz-szerűen) ~an v. nép: hanyan?: hány személy?; ~kor?: hány órakor?

2. <Felkiáltásban:> milyen sok! ~ ember hitt neki!; ~ meg ~: milyen sok!

II. von ritk Ahány. Vegyetek belőle, ki ~at akar.

[fgr tőből]