Magyar értelmező kéziszótár

hát¹

1. Bonc A törzsnek a hasi résszel ellentétes, a nyaktőtől a gerincoszlop végéig terjedő része. ~ba üt vkit; biz: akkor lássam, amikor a ~am közepét: sose lássam.

2. Ennek teljes felülete. ~on úszik; biz: vkinek a ~a mögött: a) mögötte; b) vki tudtán kívül, megkerülésével; ~a mögött van vmi: átv is elmúlt; biz: vkinek a ~án kapaszkodik fel: az ő révén érvényesül; biz: ember ember ~án: zsúfoltan; ~tal: hátát arra fordítva. | A kéz ~a: a kéznek a tenyérrel ellentétes oldala. Sp biz: ~on: hátúszásban.

3. A földnek v. vmely részének domborodó felszíne. A hegy ~a; a föld ~án: az egész világon.

4. Vminek az elülső v. alsó résszel ellentétes oldala. A könyv ~a; folt ~án folt: sok folt; vminek a ~ában: mögötte; ~ba támad: a) hátulról támad; b) alattomban megtámad vkit.

5. Támla.

6. Ruhának a hátat borító része. Sz: nép: ~án háza, kebelén kenyere: szegény, hontalan; biz: tartja a ~át vkiért, vmiért: felelősséget vállal érte.

[ fgr ]

hát²

I. hsz

1. biz <Kérdést bevezető szóként.> [Ma nem érek rá.] ~ mikor?; ~ ez meg mi?

2. <Nyomatékos állítást helyettesítő kérdés bevezetésére.> ~ nem volt még elég? | biz: ~ nem?: ugye (igazam van)? | biz: ~ aztán!?: kinek mi köze hozzá!

3. <Eldöntendő kérdés nyomósító szavaként.> ~ jössz v. nem?

4. <Bizonytalanság kif-ére.> ~ nem tudom.

5. <A válasz v. a megokolás magától értetődő voltának kif-ére.> ~ hogyne!; [Ki járt itt?] ~ Marika! | biz <Egyszavas (igenlő) válasz nyomósítására.> [Most láttad?] Most ~!

6. <Megengedés, belenyugvás kif-ére.> ~ menj v. menj ~, ha akarsz.

7. <Felszólítás, biztatás, kérés nyomósítására.> Menjünk ~!

8. <Elbeszélésben élénkítő szóként.> Várok, várok, ~ egyszer csak jönnek.

9. <Fokozás nyomósítására.> Télen is szép itt, ~ még nyáron!

II. ksz

1. <Mellérendelt következtető m-ok kapcsolására:> tehát. Kérted, ~ elhoztam; így ~: tehát. | <A beszédhelyzetre utalva:> tehát. ~ akkor indulhatunk is. | <Összegezés bevezetésére.> ~ a nehezén túl vagyunk.

2. <A következmény nyomatékos kif-ére.> Ha nincs kedved, ~ nem megyünk.

3. <A következmény magától értetődő voltának kif-ére.> Nem kérdezted, ~ nem is mondtam.

III. msz

1. biz <Pontos választ kívánó kérdésként.> [Ne erre menjünk!] ~?

2. nép Igen, persze. [Van már tíz óra?] ~!

3. <Töltelékszóként, akadozó beszédben.> [Mi újság?] ~ ...

[?↔ha¹]