Magyar értelmező kéziszótár
kiáll tn (és ts) ige
1. Kívülre, külső helyre áll. ~ az utcára. | Magas(abb) helyre áll. ~ a csúcsra.
2. Vhonnan, vmiből kilép, kimozdul s ott megáll. ~ a menetből, (autójával) ~ a garázsból. | Sp Ját A játékot abbahagyva kiválik a játszók csoportjából.
3. Kész megmérkőzni. ~ vkivel, vmivel v. vki, vmi ellen; ~ a gátra v. a porondra: vállalja a küzdelmet. | Érdekében szót emel, védelmére kel. ~ vkiért, vmiért v. vki, vmi mellett.
4. A környező felületből kiemelkedik. ~ egy rugó a heverőből.
5. <Testrészben> a fájdalom megszűnik. ~t a lábából a fájás.
6. biz <Testrész> teljesen kifárad. ~t a kezem a cipekedésben. | ritk <Szívverés> kihagy.
7. ts Kibír, elvisel. ~ja a csapásokat. | ~ja a próbát: (próbán) helyesnek, megfelelőnek bizonyul, megállja a helyét. | ~ja a versenyt vkivel, vmivel: van olyan , mint az.
8. ts Elszenved(ni kénytelen). ~ja a büntetést. | biz: Ki nem áll(hat) vkit, vmit: nem szívelheti.
9. ritk: ~ vmiből: összetevődik, áll vmiből. Játékból áll ki az egész napja.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024