Magyar értelmező kéziszótár
megtesz ts ige
1. <Cselekvést> véghezvisz, végrehajt; megcsinál. Mindent ~ek érted. | Teljesít, elvégez vmit (, amire megkérik, amit elvárnak tőle). ~i a kötelességét; ~i a magáét: elvégzi, ami tőle telik. | kissé biz: ~i, hogy ...: képes v. szokott vmely meglepő, szokatlan dolgot elkövetni, megcsinálni. Megtette, hogy három napig mulatott. | <A jelzett cselekvést, mozdulatot> elvégzi, végrehajtja. ~i a följelentést; ~i az első lépést. | <Hatást, állapotot> cselekvéssel létrehoz. A kezelés megtette hatását, megszűnt a fájdalma.
2. (t. n.) biz: ~i: megfelel, alkalmas, megjárja. Egyelőre ez is ~i.
3. <Útszakaszt, távolságot> végigjár, maga mögött hagy. Már megtett tíz kilométert.
4. ~i vkinek, vminek: vmilyen tisztségre, rangra emel vkit, ill. vkinek, vminek vmilyen szerepet ad, vminek tekinti. Megtették titkárnak; a gyerekek a teknőt gyakran ~ik csónaknak.
5. táj: ~i a kovászt: elkészíti a kovászt (a kenyérsütéshez).
6. Ját Szerencsejátékban megfogad vmit, tétet tesz föl vmire. ~em ezeket a számokat a lottón.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024