Magyar értelmező kéziszótár
✔
megtesz
ts
ige
1.
<Cselekvést> véghezvisz, végrehajt; megcsinál.
Mindent ~ek érted.
|
Teljesít, elvégez vmit (, amire megkérik, amit elvárnak tőle).
~i a kötelességét;
~i a magáét:
elvégzi, ami tőle telik.
|
kissé biz:
~i, hogy ...:
képes v. szokott vmely meglepő, szokatlan dolgot elkövetni, megcsinálni.
Megtette, hogy három napig mulatott.
|
<A jelzett cselekvést, mozdulatot> elvégzi, végrehajtja.
~i a följelentést; ~i az első lépést.
|
<Hatást, állapotot> cselekvéssel létrehoz.
A kezelés megtette hatását, megszűnt a fájdalma.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2023–2024