Magyar értelmező kéziszótár
szorít ts (és tn) ige
1. Izmait megfeszítve, erős nyomással körülfog. ~ja a tollat; kezet ~ vkivel: üdvözlésül erőteljesen kezet fog vele; karjaiba, keblére, magához stb. ~ vkit: erősen megöleli; kezét ökölbe ~ja: ujjait a tenyerébe nyomja. | Szorosan vmihez illesztve erősen (oda)nyom vmit. Tenyerét a homlokához ~ja.
2. (t. n. is) <Ruhadarab, es. más tárgy> szűk volta miatt kényelmetlen v. fájdalmat kelt. ~ a cipő. | ritk Vmi szorosan körülvesz, körülfog vmit. Öv ~ja a derekát. | Vmi ~ja a szívét: nagy gondot, lelki fájdalmat okoz neki.
3. Feszesen ráerősít vmit vmire. Hurkot ~ a nyakára. | Összenyomva rögzít. Satuba ~ vmit.
4. tn (-t ragos hat-val) Megszorít vmit. Nagyot ~ott a kezemen.
5. Erőszakkal előnytelenebb helyzetbe, ill. olyan helyre juttat vkit, vmit, ahol annak mozgási szabadsága korlátozva van. Az ellenséget a mocsárba ~ották; az utolsó helyre ~ották. | Kényszerít. Munkára, tanulásra ~ vkit.
6. nép Sürget. ~ az idő.
7. biz <Helyet, időt, pénzt> más dolog rovására vmely célra szabaddá tesz. Szórakozásra is ~ egy kis időt.
8. tn biz Vkinek, vminek a sikeréért izgul, szurkol. ~s értem!
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024