Magyar értelmező kéziszótár
állít ts ige
1. Vmit úgy helyez vhova, hogy az ott álló helyzetben legyen. A fal mellé ~ja a zsákot. | Vmit úgy mozdít el, hogy vmilyen helyzetben álljon. Egyenesre ~ja a képet.
2. <Élőlényt> vhova vezet v. tesz, hogy ott álljon. A gyermeket a járókába ~ja. | Meghagyja vkinek, hogy vhol v. vhogyan álljon. Sorba ~.
3. Vkit megbíz vele v. kényszerít , hogy vmilyen szerepben, minőségben vhova álljon, ill. ott megjelenjen. Őrt ~; vkit bíróság elé ~. | Vkit vhova, vminek a végzésére, vállalására késztet, kényszerít. Nehéz feladat elé ~ vkit.
4. <Kif-ekben: vmilyen minőségben szereplő személyt> előteremt, szerez. Tanút ~; | katonát ~: (több) embert katonai szolgálatra behív, és fölszerel. | <Intézményt> szervez, létesít. Iskolát ~.
5. <Építményt> emel(tet), épít(tet). Szobrot ~ vkinek.
6. <Készüléket, szerkezetet> beigazít vmi(lyen)re. Tilosra ~ vmit.
7. Vmilyen helyzetbe, összefüggésbe hoz, ill. ilyenben tüntet fel. Példaképül ~ vkit.
8. (Meggyőződéssel) mond, kijelent. Azt ~ja, hogy ... | (t. n.) Fil <Ítélet, tétel> állítást tartalmaz.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024