Magyar értelmező kéziszótár
örök
I. mn
1. Aminek időben nincs kezdete és vége. ~ természeti törvények. | Vall <A halálra és a túlvilági életre vonatk. kif-ekben.> ~ álom; ~ üdvösség.
2. Fil A jelenségek, körülmények változásától független. ~ igazság.
3. Ami addig tart, ameddig csak ember él. ~ béke; vál: az ~ város: Róma. | gyak. túlzó Vkinek az élete végéig tartó. ~ barátság, ~ harag; ~ életére: élete végéig. | hiv: ~ áron: úgy, hogy a megállapított árért vkinek a tulajdonába megy át.
4. Megszakítás nélküli, folytonos. ~ tavasz. | túlzó Igen gyakori. ~ veszekedés.
II. fn rég vál Örökség. ~ül hagy vkinek vmit. | ~be(n): a) örökségként; b) örök tulajdonként; c) eltartásra és örökösként <magához vesz és magánál tart vkit>. ~be fogad.
[?tör]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024