1. Szorosra húzott hurokkal, csomóval vmihez erősít, rögzít vmit. Kötelet ~ a fára; fához ~i a lovat. | biz pejor: ~ni való: a) akasztófára való; b) túlzó is: ~ni való bolond: (közveszélyes) őrült. | Vmit magára véve, felöltve megköt. Kendőt ~; kardot ~.

2. Vmit csomóba, kévébe stb. összefogva átköt. Csomóba ~i a retket. | Összecsomózott kendőbe, zsákba stb. burkol. Batyuba ~i a holmiját.

3. Hurkolással csomót hoz létre. Bogot ~ a cérnára. | Így vmilyen alakra formál. Csokorra, hurokra ~ vmit.

4. (Egynemű) dolgokat összekötve kialakít, létrehoz vmit. Csokrot, kévét, könyvet ~. | Szálak fűzésével, hurkolásával készít vmit. Hálót, seprűt ~.

5. (t. n. is) Hosszú (egyenes) tűkkel − kézzel v. géppel − fonalat hurkolva vmit készít. Pulóvert ~; szeret ~ni.

6. Szilárdít, tömörít. A pelyva ~i a sarat. | tn <Pépes (építő)anyag> megszilárdul. ~ a beton. | Zene is Hangokat, jeleket összefüggővé, folyamatossá tesz. ~i a betűket.

7. Maradásra kényszerít, vhol ott tart. Betegsége ágyhoz ~i. | Érzelmi, erkölcsi stb. kötelék kapcsol vkit vkihez, vmihez. A hála ~i hozzá. | Vmi visszatart vkit vmely cselekedettől. Az esküje ~i. | ~ve van a keze: cselekvési szabadsága korlátozva van. | ~ve hiszem: kételkedem benne.

8. Vmihez ~: vmely feltételtől tesz függővé vmit. Engedélyhez van ~ve. | Állását, rangját ~i vmihez: lemond állásáról, rangjáról, ha vmely ügy nem kikötése v. ígérete szerint dől el. | ~i magát vmihez: ragaszkodik vminek a megtételéhez.

9. ritk: Vkire ~ vkit, vmit: igyekszik ráerőltetni, rátukmálni. | Lelkére ~ vmit vkinek: nagy nyomatékkal meghagy, feladatként kijelöl neki vmit.

10. <Kapcsolatot, kölcsönös viszonyt> létrehoz. Szerződést, békét, házasságot ~ (vkivel).

11. tn Megtermékenyülve termést kezd kifejleszteni. Jól ~ a dinnye.

12. tn pejor: Belém, beléd stb. ~: a) ok nélkül civakodni, vitatkozni kezd velem, veled stb.; b) mindenáron kifogásokat emel velem, veled stb. szemben.

[ fgr ]