1. Hőt és fényt bocsát ki (, és közben pusztul, fogy, ill. vegyileg átalakul). ~ a tűz, a szén, a ház.

2. E folyamat megy végbe benne v. rajta, és közben melegít, ill. világít. ~ a kályha, a lámpa. | E folyamattal a benne levő dohány füstté és hamuvá válik. ~ a szivar.

3. ritk Nagy hőségben perzselődik, fonnyad. ~ a mező.

4. irod: vminek a fényében v. vmilyen fényben ~: (vörös) fényt ver vissza. A lenyugvó nap fényében ~ az erdő.

5. Fölhevülve pirul. ~ a füle. | <Szem> erősen csillog.

6. Maró v. csípő fájdalom jelentkezik benne. ~ a nyelve a paprikától.

7. Vmilyen érzéstől hevül. ~ a vágytól. | irod Hevület fűti vkiért, vmiért, vágyik rá. Szívem érted ~.

8. biz Kudarcot vallva csúfosan szerepel. ~ az edző, a csapat.

9. biz: ~(nek) a (telefon)vonal(ak): (a sok hívástól) állandóan foglalt(ak).

[?fgr]

1. A föld felett, a magasban boltozatnak látszó térség. Beborul fölötte az ~: átv is, vál rosszra fordul a sorsa; a szabad ~ alatt: a szabadban; vál: ~be nyúló v. ~ig érő: nagyon magas; túlzó: ~ig v. (az) egekig magasztal: rendkívül feldicsér. Szh: biz: mintha az ~ből pottyant v. cseppent volna (le): teljesen váratlanul érkezett.

2. Mennyország. | <Kif-ekben:> Isten. Szent ~ v. egek! | biz: a jó ~ tudja: sejtelmem sincs róla; tréf is: ~ veled: <búcsúzó köszönésként>; az ~re v. az egekre kérlek: esedezve, nagyon kérlek; azt adja az ~!: azt merjék megtenni, szeretném én azt látni!

3. ~ és föld: áthidalhatatlan ellentét. ~ és föld között lebeg, mint Mohamed koporsója: nagyon kétes helyzetben van. | <Kif-ekben.> ~ és föld: ég-föld, minden; se ~en, se földön: sehol (a világon). Sz: ~nek áll v. mered a haja: rémület, irtózat fogja el; tréf: nézheti a (csillagos) eget: a) nem kap enni, felkopik az álla; b) hoppon maradt; az eget is (nagy)bőgőnek nézi: <részegségtől v. ütéstől eredő bódultság jellemzésére>.

[ fgr ]