1. (t. n. is) (Betűket, számokat stb.) nyomot hagyó eszközzel vmely felületen látható alakban folyamatosan létrehoz. Hangjegyeket ~ vmire; krétával, írógépen, számítógépen ~. | (t. n. is) Az írást utánzó mozdulatokkal jelez vmit. A levegőbe ~ (egy kérdőjelet). | <Szót> egyezményes jelekkel így rögzít, jelöl. Két s-sel ~ja a nevét. | <Időpontot megjelölő kif-ekben.> Vhányadik évet, vmely hónapot, napot ~unk v. ~tak: ez az az év, hó nap van most, ill. volt akkor. | (t. n.) <Íróeszköz vhogyan működik>. Vastagon ~ a tollam.

2. (t. n. is) (Mondanivalót) ebben a formában rögzítve közöl. Levelet ~; ~t a fiam. | Vall: ~va va(gyo)n: ez van a Bibliában. | <Irodalmi v. zeneművet> alkot. | (t. n.) Irodalmi tevékenységet folytat. Lapokba ~. | tn biz: Rám, rád stb. ~: írásban szigorúan felszólít engem, téged stb. | Vkire, vkinek a nevére ~ vmit: <ingatlant> telekkönyvben a szóban forgó személy tulajdonának tüntet fel.

3. Vkire, vmire van ~va: átv is vmi tükröződik, meglátszik rajta. Az arcára van ~va a fáradtság. | vál: Mi van a csillagokba ~va?: mit hoz a jövő? | vál: Zászlajára v. lobogójára ~ vmit: jelszavául, irányelvéül választja.

4. nép rég Fest, rajzol, ill. így díszít. Képet, tojást ~.

[ tör ]

Gyógykenőcs. | Gyógyító, enyhítő hatás. A feledés ~ja.

[?]

I. mn Zömében Írországban lakó, kelta eredetű anyanyelvén kívül angolul is beszélő <nép>, ill. ehhez tartozó, vele kapcs. | ~ül: ír nyelven.

II. fn

[ném<ang<ír]