Magyar értelmező kéziszótár
kihúz ts ige
1. Kint levő helyre húz. ~ vkit az ágyból: átv is addig nógatja, amíg föl nem kel.
2. Húzva kivesz, eltávolít. ~za a dugót; ~ vmely összeget vkinek a zsebéből: e pénztől megfosztja v. elüti; ~za vki(nek a lába) alól a földet: elveszi, elárverezteti a földjét; ~zák a talajt a lába alól: megsemmisítik létének, biztonságának stb. alapját. | biz <Kínos helyzetből> kisegít, kiszabadít vkit. ~ vkit a csávából. | nép <Fájdalmat> megszüntet. A borogatás ~za a fájást a lábából.
3. <Léghuzat légnemű anyagot> vhonnan kivisz, kisodor.
4. Sorshúzással nyertesként kiemel. ~ták a kötvényét.
5. ritk Egy hajtásra kiiszik vmit. Felét ~ta a bornak.
6. <Összetolható tárgyat, eszközt> széthúz. ~ta a fényképezőgép állványát. | Rögzítve kifeszít. ~ egy kötelet a padláson.
7. Kat <Lőfegyver csövét> belül kitisztítja.
8. biz | ~ vkiből vmit: hosszas kéréssel, ravasz kérdezgetéssel eléri, hogy vki ad, ill. megmond neki vmit. Alig tudta ~ni belőle, hogy hol volt. | Majd ~ vkit vmiért: kitartóan rimánkodik neki vmiért.
9. <Szövegből> vmit áthúzással töröl. ~ta a sértő kifejezést.
10. <Ábrát> az előre megjelölt vonalak mentén véglegesen megrajzol.
11. <Rossz időszakot> nagy nehezen eltölt, átél. Majd ~zuk ezt a telet is! | (t. n.) ~za: nehézségeket elviselve kibírja a helyzetét, állapotát. Tavaszig már csak ~zuk!
12. ~za magát, a derekát, a hátát: egyenes testtartást vesz föl. | biz: ~za magát: kicsinosítja magát, kiöltözik.
13. biz: ~za magát vmiből, vmi alól: ügyeskedve kivonja magát belőle, kibújik alóla.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024