1. <Szilárd anyagot> éles eszközzel több részre választ. Dohányt, fát ~. | <Kisebb darabot> ilyen módon leválaszt vmiről. ~ egy szelet kenyeret. | <Hajat, körmöt> éles eszközzel megrövidít. | <Tyúkszemet> éles eszközzel eltávolít. | <Szálas növényt> a tövéről kaszával v. más éles eszközzel folyamatosan lemetsz. | Útját ~ja vkinek, vminek: továbbjutását megakadályozza. | tn <Éles eszköz> szilárdabb anyagba könnyen be tud hatolni, és azt részekre tudja választani. Jól ~ a késem; ollóval a szövetbe ~; jól ~ a nyelve: éles nyelve van; biz: ~ az esze: éles esze van.

2. (tn is) <Éles eszköz(zel)> nyílást, rést hoz létre vmin, vmiben. Ajtót ~ a falba; a csákány léket ~ a jégen; utat ~ (vkinek, vminek vmiben): sűrű növényzet, embertömeg között szerszámmal, fegyverrel utat csinál. | Műsz Levág, kiszab, kivág. Lemezt ~. | Film <Filmet> vágással véglegessé alakít. | (tn is) <Éles eszköz(zel)> sebet hoz létre vmin, vkin. Eret ~; az ujjamba ~tam; vkinek az elevenjébe v. (az eleven) húsába ~: átv is különösen fájó pontját érinti. | (t. n. is) Éles eszközzel öl <kül. fogyasztásra való háziállatot>. Csirkét ~.

3. (t. n. is) <Éles tárgy, gyak. ruha széle, varrása> kellemetlen, fájó nyomást okoz. Hónaljban ~ a kabát.

4. <Éles, hegyes tárgyat> erős lendülettel vmibe behatolni késztet. Bicskáját a fába ~ja.

5. Hirtelen nagy erővel dob, lök. Földhöz ~ja a poharat. | Vkinek a fejéhez v. a szemébe ~ vmit: sértő, durva megjegyzést, ill. szemrehányást tesz neki vmiért. | biz Hanyag, hetyke v. heves mozdulattal vhova tesz, lök. Fejébe ~ja a kalapját. | Zsebre ~: a) <tárgyat> hirtelen zsebébe dug; b) <nyereséget, hasznot> mint sajátját eltesz; c) <sértést> szó nélkül hagy; d) tréf <személyt> vmiben nagymértékben felülmúl. | Vmibe, vhova ~ja magát: a) gyors mozdulattal elhelyezkedik benne. Kocsiba ~ja magát; b) hirtelen vmely testhelyzetet vesz föl. Hasra ~ja magát; c) biz gyorsan ünnepélyes öltözetet vesz föl. Gálába ~ja magát.

6. (tn is) Erős lendülettel üt, csap. Pofon, nyakon, fejbe ~ vkit; a lovak közé ~. | nép Ver, csapkod. A zápor ~ja az ablakot. | tn <Csapadék, szél, por> nagy erővel verődik, csapódik vkihez, vmihez. Arcába ~ a hó.

7. tn Szemével vkire, vki felé ~: kacsint, hunyorít.

8. tn Hirtelen elhatározással vmerre indul, ill. eltér. Az erdőnek ~ott; elébe v. eléje ~ vkinek, vminek: megelőzi.

9. tn Szavába, beszédébe ~ vkinek: beszédét közbeszólásával megszakítja.

10. tn Vhova illik, tartozik. Szakmájába ~ ez a kérdés; a kalap nem ~ a ruhámhoz. | tn biz Összeillik, rendben van. A számadásban minden ~.

11. biz <Vmilyen arckifejezést> ölt. Vmilyen arcot, pofát ~; grimaszt ~.

12. biz | Fennakadás nélkül, folyamatosan mond. ~ja az évszámokat. | Nagyon ért, ill. jól tud vmit. ~ja a matekot.

[ fgr ]